akháj: görög törzs. A görögségből elsőként e törzs jutott magasabb kulturális szintre, s hozzá köthető a mükénéi kultúra. Az akhájok alkalmazták a görög nyelvre a krétai írást.
archaikus kor: a görög történelem egyik korszaka. Jellemzője a polisz, a magántulajdon megerősödése, valamint az arisztokrácia és a démosz politikai küzdelme.
archaikus kor: a görög történelem egyik korszaka. Jellemzője a polisz, a magántulajdon megerősödése, valamint az arisztokrácia és a démosz politikai küzdelme.
arisztokrácia: az arisztoi=legjobbak görög szóból. A görög társadalom nagybirtokos, vezető rétege az átmeneti kortól. A Kr. e. V. század elejéig, ha csökkenő mértékben is, de a politikai hatalom birtokosai voltak. Később tágabb értelemben az egyes országok földbirtokos vezető rétegét jelölte ez a fogalom.
arisztokratikus köztársaság: olyan államforma, amelyben az állam vezetése, a politikai jogok szinte kizárólag az arisztokrácia kezében vannak. A görögöknél a polisz fejlődésének egy szakasza, a királyság és a demokrácia közötti időszak. Athénban a Kr. e. VIII. sz.-tól a Kr. e. VI. sz. végéig tartott.
átmeneti kor: a görög történelem egyik korszaka a műkénéi kor és az archaikus kor között (Kr. e. XII-VIII. sz.). Ekkor lépett ki a görögség a keleti jellemzőket mutató társadalmi keretekből, jellemzővé vált a vas használata és a tulajdonosok állama, a polisz.
démosz: a görög nép szóból. A görög társadalom egyik rétege: kereskedők, kézművesek, parasztok. A Kr. e. VIII-VI. században a gazdasági fejlődés hatására egyes csoportjai meggazdagodtak, társadalmi szerepük megnőtt. Fokozatosan politikai jogokhoz jutottak, és kivívták a demokráciát.
dór: az utolsóként színre lépő görög törzs. A dórok a Kr. e. XIII. sz.-ban vándoroltak be Hellászba. A mükénéi kultúrát elpusztítva teremtettek új korszakot. Dórok lakták Spártát.
drachma: a Kr. e. VII-VI. sz.-ban kialakult görög ezüstpénz, súlya poliszonként változott. Egy drachma 6 oboloszból állt. A szó jelentése, maréknyi, arra a tényre vezethető vissza, hogy értéke megegyezett egy maréknyi, azaz 6 obolosszal, eredetileg pedig egy maréknyi, a pénz bevezetése előtti négyzet alakú fémdarabokkal.
drachma: a Kr. e. VII-VI. sz.-ban kialakult görög ezüstpénz, súlya poliszonként változott. Egy drachma 6 oboloszból állt. A szó jelentése, maréknyi, arra a tényre vezethető vissza, hogy értéke megegyezett egy maréknyi, azaz 6 obolosszal, eredetileg pedig egy maréknyi, a pénz bevezetése előtti négyzet alakú fémdarabokkal.
görög gyarmatosítás: a Kr. e. VIII-VI. sz.-ban lejátszódó folyamat. A túlnépesedés következtében a görög városok lakosságának egy része kivándorolt, és új településeket, ún. gyarmatvárosokat hozott létre. A gyarmatvárosok nem függtek az anyavárosoktól, de a gazdasági kapcsolataik erősek voltak. Főleg élelmiszereket szállítottak az anyavárosnak, míg azok elsősorban késztermékeket. A gyarmatosítás hatására kitágult a görög világ. Fellendült a kereskedelem, elterjedt a pénz használata, az anyavárosokban fejlődött az ipar, a mezőgazdaságban pedig teret nyertek a gyümölcsök és a bor.
ión: görög törzs. Attika, Euboia és az Égei-tenger szigeteinek nagy részét, és Kis-Ázsia földközi-tengeri partvidékének Kr. e. VI. században virágzó görög városait (Iónia) is ők lakták.
küklopszok: a görög mitológia egyszemű lényei. Az Ég (Uránosz) és a Föld (Gaia) szerelméből születtek.
múzsák: a görög mitológiában Zeusz és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének kilenc leánya, a költészet, a zene és a tudományok pártfogói.
mükénéi kultúra: az akhájok által létrehozott bronzkori kultúra (Kr. e. XVI-XIII. sz.). Több megerősített központja volt (Mükéné, Pülosz, Athén, Türinsz), s ezek gazdasága az ókori keleti birodalmak jellegzetességeit mutatta. Uralkodói despotikus hatalommal rendelkeztek, de a Keleten megismertnél nagyobb a vezető réteg önállósága.
pentatlon: ötpróba. Versenyszám az ókori olümpiai játékokon. Futásból, távolugrásból, diszkosz- és gerelyhajításból, valamint birkózásból állt.
polisz: görög városállam. Először fellegvár értelmében használták, majd az elnevezés átragadt arra a településre, amely a fellegvár védelme alatt állt. Az átmeneti korban (Kr. e. XII-VIII. sz.) jött létre. A városból és közvetlen környezetéből állt. A poliszok közös birtokokkal is rendelkeztek. Görögországban kb. 750 polisz volt. Tagjai a földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkeznek. A poliszok önálló államokként működtek, saját törvénykezéssel és igazgatással.
titánok: az ókori görög mitológiában szereplő isteni nemzetség, Uranos és Gaia 12 gyermeke. Egyikük, Kronosz, anyjának tanácsára letaszította Uranost trónjától.
Személyek
Homérosz: görög költő, aki a Kr. e. VIII. sz.-ban alkotott. A hagyomány a nevéhez köt két görög hőskölteményt, az Iliászt és az Odüsszeiát. Az utóbbi később keletkezett, így feltehetően nem Homérosz a szerzője.
Évszámok
Kr. e. 2000 k.: krétai városállamok kialakulása
Kr. e. XII. sz.: dórok előretörése
Kr. e. VIII-VI. sz.: a görög gyarmatosítás időszaka
Kr. e. 776.: az első olümpiai játékok időpontja
A görög történelem korszakai:
Kr. e. IV-II. évezred: krétai kor
Kr. e. XVI-XIII. sz.: mükénéi kor
Kr. e. XII-VIII. sz.: átmeneti kor
Kr. e. VIII-VI. sz.: archaikus kor
Kr. e. V-IV. sz.: klasszikus kor
Kr. e. IV-II. sz.: hellenizmus kora
küklopszok: a görög mitológia egyszemű lényei. Az Ég (Uránosz) és a Föld (Gaia) szerelméből születtek.
múzsák: a görög mitológiában Zeusz és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének kilenc leánya, a költészet, a zene és a tudományok pártfogói.
mükénéi kultúra: az akhájok által létrehozott bronzkori kultúra (Kr. e. XVI-XIII. sz.). Több megerősített központja volt (Mükéné, Pülosz, Athén, Türinsz), s ezek gazdasága az ókori keleti birodalmak jellegzetességeit mutatta. Uralkodói despotikus hatalommal rendelkeztek, de a Keleten megismertnél nagyobb a vezető réteg önállósága.
pentatlon: ötpróba. Versenyszám az ókori olümpiai játékokon. Futásból, távolugrásból, diszkosz- és gerelyhajításból, valamint birkózásból állt.
polisz: görög városállam. Először fellegvár értelmében használták, majd az elnevezés átragadt arra a településre, amely a fellegvár védelme alatt állt. Az átmeneti korban (Kr. e. XII-VIII. sz.) jött létre. A városból és közvetlen környezetéből állt. A poliszok közös birtokokkal is rendelkeztek. Görögországban kb. 750 polisz volt. Tagjai a földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkeznek. A poliszok önálló államokként működtek, saját törvénykezéssel és igazgatással.
titánok: az ókori görög mitológiában szereplő isteni nemzetség, Uranos és Gaia 12 gyermeke. Egyikük, Kronosz, anyjának tanácsára letaszította Uranost trónjától.
Személyek
Homérosz: görög költő, aki a Kr. e. VIII. sz.-ban alkotott. A hagyomány a nevéhez köt két görög hőskölteményt, az Iliászt és az Odüsszeiát. Az utóbbi később keletkezett, így feltehetően nem Homérosz a szerzője.
Évszámok
Kr. e. 2000 k.: krétai városállamok kialakulása
Kr. e. XII. sz.: dórok előretörése
Kr. e. VIII-VI. sz.: a görög gyarmatosítás időszaka
Kr. e. 776.: az első olümpiai játékok időpontja
A görög történelem korszakai:
Kr. e. IV-II. évezred: krétai kor
Kr. e. XVI-XIII. sz.: mükénéi kor
Kr. e. XII-VIII. sz.: átmeneti kor
Kr. e. VIII-VI. sz.: archaikus kor
Kr. e. V-IV. sz.: klasszikus kor
Kr. e. IV-II. sz.: hellenizmus kora
Helyek
Kréta, Knósszosz, Théra, Peloponnészosz, Mükéné, Attika, Athén, Thesszália, Olümposz, Balkán-fsz., Kis-Ázsia, Trója, Földközi-t., Égei-t., Fekete-t.
Kréta, Knósszosz, Théra, Peloponnészosz, Mükéné, Attika, Athén, Thesszália, Olümposz, Balkán-fsz., Kis-Ázsia, Trója, Földközi-t., Égei-t., Fekete-t.
