Segédletek (térképek) - 7. a

Az alábbi oldalakon elérhetők további segédletek a felkészüléshez:

http://www.mezoszel.hu/wp-content/uploads/2011/11/%C3%93KORI-KELET.jpg
http://www.mezoszel.hu/wp-content/uploads/2011/11/MEZOPOT%C3%81MIA.jpg

Mindenkinek további jó szünetet és sikeres felkészülést kívánok!

Fogalmak, személyek, évszámok, helyek - 7.a

Fogalmak

adó: az a beszolgáltatandó érték vagy pénz, amelyet az állam népességének egy részétől von el saját fenntartására.

állam: meghatározott területen élő emberi közösség történetileg kialakult, tartós képződménye, amely a közösség feletti főhatalmat gyakorolja. Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat, a külső védelmet, a hódító hadjáratokat, és fenntartotta a belső rendet. E feladatok ellátásához különböző eszközökkel (pl. törvények, fegyveres testületek) és anyagi forrásokkal (pl. adók) rendelkezik. Az első államok az újkőkor végén és a rézkor elején a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom) alakultak ki. 

birodalom: olyan nagy kiterjedésű állam, amely több népet és országot tart uralma alatt. 

dareikosz: I. Dareiosz óperzsa uralkodó által veretett aranypénz. 

deportálás: egy népcsoport áttelepítése, elhurcolása.
despotizmus: az isteni jelleggel felruházott uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Az ókori Keleten kialakult despotikus államokban (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa Birodalom) minden hatalom az önkényúré volt. 

ékírás: Mezopotámiában kialakult írásmód. Nyers agyagba háromszögletű, nádszálból készült pálcával karcolták a szögletes (ék alakú) jeleket. 

enszi: a sumer városok főpapja, a templomgazdaság irányítója, gyakran a városállam vezetője.
közrendű szabadok: az ókori Kelet társadalmaiban a termelőmunkát végző, szabad népesség. 

méd: a perzsákkal rokon, iráni nyelvet beszélő nép.

nomád: le nem települt, csordás állattartást folytató életmód. Jellemzője a vándorlás a nyári és a téli legelők között. 

öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt, szervezettséget és komoly mértani, csillagászati ismereteket igényelt. Ezáltal fontos szerepet játszott az állam kialakulásában. 

pénz: csereeszközként használt érme, később bankjegy. Megjelenése előtt árut árura cseréltek. Az aranyból és ezüstből vert érmék megjelenésével beszélünk pénzről. 

satrapia: az Óperzsa Birodalom tartományainak elnevezése. Polgári és katonai irányításuk nem volt egy kézben, nehogy a satrapiák az elszakadási kísérletek központjai lehessenek.
sokistenhit (politeizmus): vallási felfogás, amely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.

templomgazdaság: az ókori Keleten elterjedt termelési egység. A föld, a termelés, a kereskedelem és a javak elosztása az állam (város), illetve az ezt megtestesítő templom kezében volt. A templomgazdaság önellátó szervezet, központja a raktár, amely begyűjtötte a megtermelt javakat, és szerszámmal, nyersanyaggal, élelemmel látta el a földműveseket és a kézműveseket. 

termékeny félhold: a Közel-Kelet termékeny vidékeit (Palesztina, Fönícia, Mezopotámia) jelentő térség, ahol az újkőkor idején megkezdődött a termelés.

törvény: az állam vezetője vagy legmagasabb szintű szervezete által alkotott szabály, amelynek betartása kötelező. A törvény megszegőit az állam megbünteti.
város: olyan település, amelynek lakói az általuk végzett tevékenységek révén egymásra utaltak. Gyakran igazgatási, védelmi és kulturális központok. Az első városok az újkőkorban jöttek létre, a Közel-Keleten (pl. Catal Hüyük). A városokra általában maradandó kő- vagy téglaépítmények jellemzőek. Közlekedési csomópontokban, folyami átkelőknél, jól védhető helyek közelében, jó kikötőhelyeken alakultak ki.

zikkurat: két, három vagy több emeletből álló, lépcsős toronytemplom Mezopotámiában. A torony tetején helyezkedett el az istenség szentélye.

Személyek

Assurbanapli (Kr. e. VII. sz.): asszír uralkodó. Uralkodása idején volt az Asszír Birodalom a legnagyobb kiterjedésű (Egyiptomtól Iránig). Ninivei könyvtára (kb. 30 ezer agyagtábla) a mezopotámiai irodalom jelentős forrása.

I. Dareiosz (Kr. e. 521-486): uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa Birodalom: ekkor volt a legnagyobb területű, fejlett út- és postahálózat, értékálló aranypénz, erős hadsereg és rendezett közigazgatás jellemezte.

Gilgames (kb. a Kr. e. XXVII. sz.): sumer király és a sumer mondavilág központi alakja. Története nemcsak irodalmi emlék, de fontos történelmi forrás is. A róla szóló történetek azért is maradtak fenn több változatban, mert a sumer iskolákban ezen a szövegen gyakorolták az írást.

Hammurapi (Kr. e. XVIII. sz.): az Óbabiloni Birodalom uralkodója. Nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt jelentős törvénygyűjteménye. Ebben megfigyelhető a tulajdon védelme, megismerhetjük belőle a kor társadalmi csoportjait.

Kürosz II. (Kr. e. 559-529): a Perzsa Birodalom megalapítója. Megdöntötte a Méd Birodalmat, bevette Babilont, s ezzel megszerezte az Újbabiloni Birodalmat, Mezopotámiát, Föníciát, Palesztinát. A meghódított népekkel kíméletesen bánt. Ő vetett véget a zsidók babiloni fogságának.

Nabu-kudurri-uszur II. (Kr. e. 605-562): az Újbabiloni Birodalom uralkodója. Nagy hódító volt, legyőzte Egyiptomot, elfoglalta Júdeát és bevette a föníciai városokat. Nagy építtető volt, nevéhez fűződnek a következő építmények: a legrégebbi ismert híd az Eufráteszen, Marduk temploma, Bábel tornya, a Felvonulási út és az Istár kapu, valamint a babiloni függőkertek.

I. Sarrukín (Kr. e. XXIV-XXIII. sz.): akkád uralkodó. Sumer elfoglalása után tartós, erős birodalmat hozott létre Mezopotámiában, melynek központja Agade lett. 

Évszámok

Kr. e. IV. évezred vége: sumer bevándorlás
Kr. e. 2400 k.: Sumer egyesítése
Kr. e. XXI. sz.: az Akkád Birodalom széthullása
Kr. e. XVIII. sz.: Hammurapi uralkodása (az Óbabiloni Birodalom fénykora)
Kr. e. XVII-XII. sz.: kassú uralom Babilonban
Kr. e. VII. sz.: Assurbanapli uralkodása - az Asszír Birodalom fénykora
Kr. e. 612: Ninive pusztulása
Kr. e. 605-562: II. Nabu-kudurri-uszur uralkodása (az Újbabiloni Birodalom fénykora)
Kr. e. 559-529: II. Kürosz uralkodása (a Perzsa Birodalom megalapítása)
Kr. e. 539: II. Kürosz elfoglalja Babilont
Kr. e. 525: Kambüszész elfoglalja Egyiptomot
Kr. e. 522-486: I. Dareiosz uralkodása (a Perzsa Birodalom fénykora)

Helyek: 

Mezopotámia, Fönícia, Egyiptom, Palesztina, Tigris, Eufrátesz, Ur, Babilon, Assur, Ninive, Perszepolisz 

Fogalmak, személyek, évszámok, helyek - 8. b

Fogalmak

tanácsköztársaság, tanácsok, vörösterror, fehérterror, numerus clausus, ellenforradalom, kisantant, revízió, nemzetgyűlés, konszolidáció, demokrácia, diktatúra, irredentizmus

Személyek

Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, IV. Károly

IV. Károly (1887-1922): Magyarország utolsó Habsburg uralkodója. 1916-ban került trónra. Megkísérelte kivezetni a Monarchiát a háborúból. Próbálkozásainak az 1918-as forradalmak – így a magyar őszirózsás forradalom – vetettek véget, melyek trónjától megfosztották. Horthy kormányzóságának kezdetén, 1921-ben kétszer is megpróbált visszatérni a magyar trónra. A második alkalommal fegyveres harcban állították meg. Száműzetésben, Madeira szigetén halt meg.

Évszámok

1918. okt. 31.: az őszirózsás forradalom, 1918. november: a népköztársaság kikiáltása, 1919. március 21.: a Tanácsköztársaság kikiáltása, 1919. november: Horthy Miklós bevonulása Budapestre, 1920. március: Horthy Miklós kormányzóvá választása, 1920-21: Teleki Pál első miniszterelnöksége, 1920: a numerus clausus elfogadása, 1920. június 4.: a trianoni békedöntés, 1921 tavasza: IV. Károly első puccskísérlete, 1921 ősze: IV. Károly második puccskísérlete, 1921-1931: Bethlen István miniszterelnöksége, 1921. december: soproni népszavazás; 1924: népszövetségi kölcsön, 1926: a koronát felváltja a pengő, 1927: olasz-magyar szerződés, 1931: pénzügyi válság - Bethlen István lemondása

Helyek

Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ausztria, Olaszország, Sopron, Szeged, Arad, Miskolc, Pécs, Debrecen, Budapest, Pozsony, Kassa

A fogalmak és személyek megtalálhatók a tankönyvben a következő oldalakon: 189-191., illetve 194-197. A dőlt betűvel szedett definíciókat már korábban is tanultátok, így azokat csak ismételni kell. A térképes feladathoz a tankönyvi leckékhez tartozó térképvázlatokat kell megnézni.