adó: az a beszolgáltatandó érték vagy pénz, amelyet az állam népességének egy részétől von el saját fenntartására.
állam: meghatározott területen élő emberi közösség történetileg kialakult, tartós képződménye, amely a közösség feletti főhatalmat gyakorolja. Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat, a külső védelmet, a hódító hadjáratokat, és fenntartotta a belső rendet. E feladatok ellátásához különböző eszközökkel (pl. törvények, fegyveres testületek) és anyagi forrásokkal (pl. adók) rendelkezik. Az első államok az újkőkor végén és a rézkor elején a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom) alakultak ki.
birodalom: olyan nagy kiterjedésű állam, amely több népet és országot tart uralma alatt.
dareikosz: I. Dareiosz óperzsa uralkodó által veretett aranypénz.
deportálás: egy népcsoport áttelepítése, elhurcolása.
despotizmus: az isteni jelleggel felruházott uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Az ókori Keleten kialakult despotikus államokban (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa Birodalom) minden hatalom az önkényúré volt.
despotizmus: az isteni jelleggel felruházott uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Az ókori Keleten kialakult despotikus államokban (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa Birodalom) minden hatalom az önkényúré volt.
ékírás: Mezopotámiában kialakult írásmód. Nyers agyagba háromszögletű, nádszálból készült pálcával karcolták a szögletes (ék alakú) jeleket.
enszi: a sumer városok főpapja, a templomgazdaság irányítója, gyakran a városállam vezetője.
közrendű szabadok: az ókori Kelet társadalmaiban a termelőmunkát végző, szabad népesség.
közrendű szabadok: az ókori Kelet társadalmaiban a termelőmunkát végző, szabad népesség.
méd: a perzsákkal rokon, iráni nyelvet beszélő nép.
nomád: le nem települt, csordás állattartást folytató életmód. Jellemzője a vándorlás a nyári és a téli legelők között.
öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt, szervezettséget és komoly mértani, csillagászati ismereteket igényelt. Ezáltal fontos szerepet játszott az állam kialakulásában.
pénz: csereeszközként használt érme, később bankjegy. Megjelenése előtt árut árura cseréltek. Az aranyból és ezüstből vert érmék megjelenésével beszélünk pénzről.
satrapia: az Óperzsa Birodalom tartományainak elnevezése. Polgári és katonai irányításuk nem volt egy kézben, nehogy a satrapiák az elszakadási kísérletek központjai lehessenek.
sokistenhit (politeizmus): vallási felfogás, amely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.
sokistenhit (politeizmus): vallási felfogás, amely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.
templomgazdaság: az ókori Keleten elterjedt termelési egység. A föld, a termelés, a kereskedelem és a javak elosztása az állam (város), illetve az ezt megtestesítő templom kezében volt. A templomgazdaság önellátó szervezet, központja a raktár, amely begyűjtötte a megtermelt javakat, és szerszámmal, nyersanyaggal, élelemmel látta el a földműveseket és a kézműveseket.
termékeny félhold: a Közel-Kelet termékeny vidékeit (Palesztina, Fönícia, Mezopotámia) jelentő térség, ahol az újkőkor idején megkezdődött a termelés.
törvény: az állam vezetője vagy legmagasabb szintű szervezete által alkotott szabály, amelynek betartása kötelező. A törvény megszegőit az állam megbünteti.
város: olyan település, amelynek lakói az általuk végzett tevékenységek révén egymásra utaltak. Gyakran igazgatási, védelmi és kulturális központok. Az első városok az újkőkorban jöttek létre, a Közel-Keleten (pl. Catal Hüyük). A városokra általában maradandó kő- vagy téglaépítmények jellemzőek. Közlekedési csomópontokban, folyami átkelőknél, jól védhető helyek közelében, jó kikötőhelyeken alakultak ki.
város: olyan település, amelynek lakói az általuk végzett tevékenységek révén egymásra utaltak. Gyakran igazgatási, védelmi és kulturális központok. Az első városok az újkőkorban jöttek létre, a Közel-Keleten (pl. Catal Hüyük). A városokra általában maradandó kő- vagy téglaépítmények jellemzőek. Közlekedési csomópontokban, folyami átkelőknél, jól védhető helyek közelében, jó kikötőhelyeken alakultak ki.
zikkurat: két, három vagy több emeletből álló, lépcsős toronytemplom Mezopotámiában. A torony tetején helyezkedett el az istenség szentélye.
Személyek
Assurbanapli (Kr. e. VII. sz.): asszír uralkodó. Uralkodása idején volt az Asszír Birodalom a legnagyobb kiterjedésű (Egyiptomtól Iránig). Ninivei könyvtára (kb. 30 ezer agyagtábla) a mezopotámiai irodalom jelentős forrása.
I. Dareiosz (Kr. e. 521-486): uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa Birodalom: ekkor volt a legnagyobb területű, fejlett út- és postahálózat, értékálló aranypénz, erős hadsereg és rendezett közigazgatás jellemezte.
Gilgames (kb. a Kr. e. XXVII. sz.): sumer király és a sumer mondavilág központi alakja. Története nemcsak irodalmi emlék, de fontos történelmi forrás is. A róla szóló történetek azért is maradtak fenn több változatban, mert a sumer iskolákban ezen a szövegen gyakorolták az írást.
Hammurapi (Kr. e. XVIII. sz.): az Óbabiloni Birodalom uralkodója. Nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt jelentős törvénygyűjteménye. Ebben megfigyelhető a tulajdon védelme, megismerhetjük belőle a kor társadalmi csoportjait.
Kürosz II. (Kr. e. 559-529): a Perzsa Birodalom megalapítója. Megdöntötte a Méd Birodalmat, bevette Babilont, s ezzel megszerezte az Újbabiloni Birodalmat, Mezopotámiát, Föníciát, Palesztinát. A meghódított népekkel kíméletesen bánt. Ő vetett véget a zsidók babiloni fogságának.
Nabu-kudurri-uszur II. (Kr. e. 605-562): az Újbabiloni Birodalom uralkodója. Nagy hódító volt, legyőzte Egyiptomot, elfoglalta Júdeát és bevette a föníciai városokat. Nagy építtető volt, nevéhez fűződnek a következő építmények: a legrégebbi ismert híd az Eufráteszen, Marduk temploma, Bábel tornya, a Felvonulási út és az Istár kapu, valamint a babiloni függőkertek.
I. Sarrukín (Kr. e. XXIV-XXIII. sz.): akkád uralkodó. Sumer elfoglalása után tartós, erős birodalmat hozott létre Mezopotámiában, melynek központja Agade lett.
Személyek
Assurbanapli (Kr. e. VII. sz.): asszír uralkodó. Uralkodása idején volt az Asszír Birodalom a legnagyobb kiterjedésű (Egyiptomtól Iránig). Ninivei könyvtára (kb. 30 ezer agyagtábla) a mezopotámiai irodalom jelentős forrása.
I. Dareiosz (Kr. e. 521-486): uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa Birodalom: ekkor volt a legnagyobb területű, fejlett út- és postahálózat, értékálló aranypénz, erős hadsereg és rendezett közigazgatás jellemezte.
Gilgames (kb. a Kr. e. XXVII. sz.): sumer király és a sumer mondavilág központi alakja. Története nemcsak irodalmi emlék, de fontos történelmi forrás is. A róla szóló történetek azért is maradtak fenn több változatban, mert a sumer iskolákban ezen a szövegen gyakorolták az írást.
Hammurapi (Kr. e. XVIII. sz.): az Óbabiloni Birodalom uralkodója. Nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt jelentős törvénygyűjteménye. Ebben megfigyelhető a tulajdon védelme, megismerhetjük belőle a kor társadalmi csoportjait.
Kürosz II. (Kr. e. 559-529): a Perzsa Birodalom megalapítója. Megdöntötte a Méd Birodalmat, bevette Babilont, s ezzel megszerezte az Újbabiloni Birodalmat, Mezopotámiát, Föníciát, Palesztinát. A meghódított népekkel kíméletesen bánt. Ő vetett véget a zsidók babiloni fogságának.
Nabu-kudurri-uszur II. (Kr. e. 605-562): az Újbabiloni Birodalom uralkodója. Nagy hódító volt, legyőzte Egyiptomot, elfoglalta Júdeát és bevette a föníciai városokat. Nagy építtető volt, nevéhez fűződnek a következő építmények: a legrégebbi ismert híd az Eufráteszen, Marduk temploma, Bábel tornya, a Felvonulási út és az Istár kapu, valamint a babiloni függőkertek.
I. Sarrukín (Kr. e. XXIV-XXIII. sz.): akkád uralkodó. Sumer elfoglalása után tartós, erős birodalmat hozott létre Mezopotámiában, melynek központja Agade lett.
Évszámok
Kr. e. IV. évezred vége: sumer bevándorlás
Kr. e. 2400 k.: Sumer egyesítése
Kr. e. XXI. sz.: az Akkád Birodalom széthullása
Kr. e. XVIII. sz.: Hammurapi uralkodása (az Óbabiloni Birodalom fénykora)
Kr. e. XVII-XII. sz.: kassú uralom Babilonban
Kr. e. VII. sz.: Assurbanapli uralkodása - az Asszír Birodalom fénykora
Kr. e. 612: Ninive pusztulása
Kr. e. 605-562: II. Nabu-kudurri-uszur uralkodása (az Újbabiloni Birodalom fénykora)
Kr. e. 559-529: II. Kürosz uralkodása (a Perzsa Birodalom megalapítása)
Kr. e. 539: II. Kürosz elfoglalja Babilont
Kr. e. 525: Kambüszész elfoglalja Egyiptomot
Kr. e. 522-486: I. Dareiosz uralkodása (a Perzsa Birodalom fénykora)
Helyek:
Mezopotámia, Fönícia, Egyiptom, Palesztina, Tigris, Eufrátesz, Ur, Babilon, Assur, Ninive, Perszepolisz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése